2017/2018
Ünnepélyes emléktábla leleplezés és szentelés az Erkel téri intézményegységben
Újraalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte iskolánk
„Igen, ez volt! Én itt tanultam.
Nem csak a Magyart, a Fizikát.
Ember lettem! És hittel vallom:
szeretni kell az iskolát,
mert szentély ez. Akár az ember,
ki most a Múltat kéri fel
igazolni egy örök tételt:
HOGY ÉLNI JÓ ÉS ÉLNI KELL!”
(Vántsa Zoltán: Iskolámban-részlet)
Újraalapításának huszonötödik évfordulóját ünnepeltük május 24-én, csütörtök délelőtt az Erkel téri kisiskola aulájában. A földszinten az ünnepi alkalmat megelőzően szerény kiállítást rendeztünk be, felvillantva az iskolába járó gyermekeinknek és szüleiknek az iskola múltjának egy-egy régi, örömteli pillanatát, felejthetetlen emlékeit egészen a kezdetektől.
A rendezvényre ünneplő ruhán kívül a szívünket is ünneplőbe öltöztettük - pedagógus, diák egyaránt. Örömmel köszöntöttük meghívott vendégeink között nemcsak a gyulai általános iskolák vezetőit, hanem iskolánk egykori pedagógusait, intézményegység-vezetőit, akiknek önfeláldozó, odaadó munkáját meghálálva ünnepélyes műsorral, virággal, megvendégeléssel, képvetítéssel kedveskedtünk.
Az ünnepi műsor konferansza Oravecz Kata 6. osztályos tanuló volt, aki egy régi, mégis nagyon időszerű idézettel vezette be a megemlékezést Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunktól: "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."
Intézményegység-vezető asszony, Gajdáné Szücs Viktória a jelent az emlékezetes múlttal és a reményteljes jövővel összekapcsoló, lélekemelő köszöntő beszédét két 6. osztályos tanulónk szavalata fogta közre. Sárosi Anna Emília Reményik Sándor Templom és iskola, Kovács Levente pedig Vántsa Zoltán Iskolámban című versekkel örvendeztették meg a hallgatóságot.
Városunk polgármestere, dr. Görgényi Ernő levélben méltatta az egyházi iskolákban folyó oktató-nevelő munka előnyeit, eredményességét, illetve felelevenítette az Gyulán folyó katolikus oktatás történetét, melynek gyökerei egészen a XIV. századik nyúlnak vissza.
Ezt követően elérkezett a rendezvény fénypontja, amikor Gajdáné Szücs Viktória intézményegység-vezető asszony és Kovács Péter plébános úr leleplezték az emléktáblát, melyen névadónk, dr. Karácsonyi János szavai olvashatók: „Ha Isten úgy akarja, feltámad minden, ami elbukni látszik.”
Az emléktábla felszentelését közös imádság követte, majd a kisiskola énekkarának dalfüzére, mely zárta az emlékműsort. Az énekeket betanította Mári Zoltánné Mészáros Andrea tanárnő, zongorán kísérte Tóth Szimonetta tanárnő.
Ez a kiemelt esemény nagyszerű alkalmat nyújtott a május elején meghirdetett Az én iskolám című rajzpályázat eredményhirdetésére is, amelyre a családok közösen elkészített pályamunkáikat nyújtottak be, megízlelve a közös alkotás örömét. A díjazott rajzokat elkészítő diákok szüleikkel vagy testvérükkel vették át az elismerő oklevelet és a jutalomajándékot.
Hálát adunk Istennek ennek a délelőttnek minden örömteli, felemelő pillanatáért!
Köszönet minden kollégának és technikai dolgozónak, akik bármilyen formában hozzájárultak a rendezvény sikerességéhez!
Mári Zoltánné Mészáros Andrea