2024. március 28., csütörtök,  Gedeon és JohannaJn 13;1-15

2013/2014-es tanév

2014. május 21.
A labdarúgás bűvöletében

A legtöbb ember számára remek szabadidős kikapcsolódást, másoknak a mindennapi munkáját jelenti. Gyermekek és felnőttek, férfiak és nők egyaránt szívesen választják.

Egy a mi iskolánkból indult és jelenleg profi labdarúgóként játszó játékoson, Otigba Kenneth-en, a Grosics Akadémiáról három játékoson és egy edzőn keresztül igyekeztem valós képet festeni arról, hogyan került a labdarúgás az első helyre mindennapi életükben, valóra váltva gyerekkoruk legszebb álmát.

Otigba Kenneth (egykori diákunk):

Mik voltak életednek legfontosabb állomásai, amik a labdarúgáshoz vezettek?
Az utcai labdarúgással kezdtem, mint sokan mások. Kicsi korom óta ez volt a mindenem. Erre tettem fel az életemet.

Mi lettél volna, ha nem labdarúgó?
Állatorvos lettem volna, mert nagyon szeretem az állatokat.

Milyen szempontokat veszel figyelembe, amikor egy csapat mellett döntesz?
Mindig a fejlődést nézem.

Mennyire befolyásolja a család a labdarúgó karrieredet?
Magyarországon nem megszokott, hogy a labdarúgás legyen az első. Ezért különösen hálás vagyok a családomnak, hogy hittek bennem és engedték, hogy a labdarúgás legyen a legfontosabb.

Külföldi tartózkodásod óta milyen fejlődést veszel észre a sportbeli teljesítményedben?
Amikor 16 évesen kikerültem Hollandiába nagyon le voltam maradva a társaimhoz képest. Nagyon sok plusz munkába telt behozni a hiányosságaimat. Megtanultam keményen dolgozni, amely a család támogatása nélkül soha nem sikerült volna.

Mivel töltöd a szabadidődet?
Pihenéssel, édesanyámmal és a barátnőmmel töltöm minden szabadidőmet. Nagyon szeretünk moziba járni.

Milyen gyakran látogatod a családodat, barátaidat?
Magyarországra nagyon ritkán jövök, két- három havonta. Édesanyám kint van velem Hollandiában, így vele minden nap találkozom.

Mit szeretnél csinálni az aktív labdarúgás után?
Éttermet szeretnék nyitni vagy a labdarúgásban maradva menedzserként szeretnék dolgozni.

Mi az a három legfontosabb dolog, amit a jövő labdarúgóinak tanácsolsz?
Az alázat, mindent fel kell áldozni az álom eléréséhez, a kitűzött utat járni.

Otigba Kenneth kisdiákként a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége által Gyulán rendezett országos verseny díjátadóján a győztes csapat tagjaként társaival, valamint Hegedűs Károly tanár úrral, akkori edzőjükkel


Bekim Kapic (védő):

Mik voltak életednek legfontosabb állomásai, amik a labdarúgáshoz vezettek?
Az önbizalom, a kemény munka, az egészség, a cél és önmagában a sport.

Mi lettél volna, ha nem labdarúgó?
Már tíz éves korom óta labdarúgó akartam lenni.

Milyen szempontokat veszel figyelembe, amikor egy csapat mellett döntesz?
A csapatválasztásnál a legfontosabb szempont, hogy segítsen a fejlődésemben. Nem nyelvi, családi szempontok döntenek.

Mennyire befolyásolja a család a labdarúgó karrieredet?
A labdarúgás nálunk családi „örökség”, bár édesapám csak hobbi szinten sportolt. A bátyám és én viszont hivatásos labdarúgók lettünk. Az öcsémnek sajnos sérülés miatt abba kellett hagynia a játékot.

Magyarországi tartózkodásod óta milyen fejlődésen mentél keresztül a sportbeli teljesítményedben?
Magyarországi tartózkodásom óta a fejlődést leginkább a gyulai Grosics Labdarúgó Akadémia luxuskörülményei jelentik, bár sokszor a keményebb, zordabb körülmények közül lehet jobban kiemelkedni.

Mivel töltöd a szabadidődet?
Szabadidőmben sokat pihenek, meccset nézek, ücsörgök a városi kávézókban. A nyelv elég sok gondot okoz, a magyar különösen nehéznek bizonyul.

Milyen gyakran látogatod a családodat, barátaidat?
Igyekszem gyakran hazamenni, de az ünnepeket mindig otthon töltöm. Nagy örömömre a családomból a számomra legfontosabbak most már mindig velem lehetnek.(Feleségem, kislányom.)

Mit szeretnél csinálni az aktív labdarúgás után?
Mindenképpen a labdarúgás közelében szeretnék maradni, de egyelőre még a játék teszi ki a mindennapjaimat.

Mi az a három legfontosabb dolog, amit a jövő labdarúgóinak tanácsolsz?
Bízzanak magukban, dolgozzanak keményen és higgyenek abban amit a legjobban szeretnének.


Szlobodan Markovics (középpályás):

Mik voltak életednek legfontosabb állomásai, amik a labdarúgáshoz vezettek?
A kemény, szorgalmas munka, a kitartás, a társaság és természetesen a pénz is motiválja a sikert.

Mi lettél volna, ha nem labdarúgó?
A labdarúgás mellett mindig is fontos volt az iskola.

Milyen szempontokat veszel figyelembe, amikor egy csapat mellett döntesz?
Csapatot mindig a menedzserem segítségével választok, de lehetőség szerint igyekszem Magyarországon belül maradni.

Mennyire befolyásolja a család a labdarúgó karrieredet?
A család támogatása nélkülözhetetlen, de nem befolyásolja a döntéseimet.

Magyarországi tartózkodásod óta milyen fejlődésen mentél keresztül a sportbeli teljesítményedben?
Magyarországon sokkal több a lehetőség a fejlődésre. Mindenképpen itt szeretnék maradni, állampolgárságot is szeretnék szerezni, valamint a nyelvet megtanulni.

Mivel töltöd a szabadidődet?
Szabadidőmben tanulok, mert Szerbiában most szeretnék gazdasági diplomát szerezni. Emellett televíziót nézek, kávézókba járok a társakkal.

Milyen gyakran látogatod a családodat, barátaidat?
Két- három hetente jutok haza, sajnos csak egy-két napra.

Mit szeretnél csinálni az aktív labdarúgás után?
Boldog életet szeretnék élni. Gazdasági végzettséggel és a labdarúgással szeretnék valamit kezdeni.

Mi az a három legfontosabb dolog, amit a jövő labdarúgóinak tanácsolsz?
Fontos, hogy tudják mit akarnak, soha ne adják fel, gyakoroljanak, gyakoroljanak, gyakoroljanak.
 

Zseljko Belecsan (kapus):

Mik voltak életednek legfontosabb állomásai, amik a labdarúgáshoz vezettek?
Életemnek csak egyetlen fontos része van, a labdarúgás. Mindig erre koncentráltam, csak ez létezett számomra.

Mi lettél volna, ha nem labdarúgó?
Kicsi korom óta kapus akartam lenni, soha nem volt más tervem.

Milyen szempontokat veszel figyelembe, amikor egy csapat mellett döntesz?
Csapatválasztáskor mindig figyelembe veszem, hogy milyen körülmények várnak, de fontos a teljesítmény is. Az, hogy többet tudjak kihozni magamból.

Mennyire befolyásolja a család a labdarúgó karrieredet?
A családom támogatása fontos, de én hozom meg a döntéseket.

Magyarországi tartózkodásod óta milyen fejlődésen mentél keresztül a sportbeli teljesítményedben?
Magyarország nagyobb lehetőséget, jobb feltételeket biztosít számomra a fejlődésemhez, ezért is jöttem ide.

Mivel töltöd a szabadidődet?
Egy kicsi városban, mint Gyula, nagyon szűkek a lehetőségek a bulizásra. Kávézókba járok a csapattársakkal vagy meccset nézünk.

Milyen gyakran látogatod a családodat, barátaidat?
Két- három hetente próbálok hazamenni, de csak egy- két napot tudok otthon tölteni. Ezt az otthoni barátaim gyakran a szememre is vetik.

Mit szeretnél csinálni az aktív labdarúgás után?
A labdarúgásban szeretnék tovább dolgozni kapusedzőként.

Mi az a három legfontosabb dolog, amit a jövő labdarúgóinak tanácsolsz?
Koncentrálni, tudni, hogy mit akarnak elérni, edzeni, edzeni, edzeni.


Edzői szemmel - Nyilas Elek:

Melyek a legkedvesebb emlékeid labdarúgó éveidből?
Maga a labdarúgás.

Mi volt életednek az az öt legfontosabb állomása, amely az edzői munkához vezetett?
Nem az edzői pálya volt az elsődleges célom.

Számodra mit jelent a „jó edző?”
Rendelkezik szakmai tudással, pedagógiai érzékkel és játékos sportmúltja van.

Kikkel könnyebb dolgozni?
A kisebbekkel, jó velük kezdeni.

Milyen különbségeket veszel észre a magyar és a külföldi játékosok között?
A magyar labdarúgók született tehetségek, nagyon meghatározó a kezdet, a kiválasztás.
A külföldi labdarúgók szorgalmasak és a szorgalom felülmúlja a tehetséget.

Okoznak-e nehézséget a nyelvi különbségek?
Mindent meg lehet, de meg is kell oldani.

Milyen dolgot tudnál kiemelni vezetőedzői pályafutásodból, ami a legnagyobb sikert jelentette számodra?
Amikor az év edzőjévé választottak és felkértek a szegedi munkára.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
A cél a legmagasabb szint elérése, de ehhez nélkülözhetetlen a lépcsők bejárása.

Mi az az öt legfontosabb dolog, amit a jövő labdarúgóinak tanácsolsz?
A feltétel nélküli alázat, a tanulás, a célok kitűzése, példamutató viselkedés (pályán és a pályán kívül), edzés (rengeteg munka).

Az interjúkat készítette: Kurucz Márta tanítónő

Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium

5700 Gyula, Kossuth tér 5. Tel.: (66) 465-340, (20) 343-8082 Fax.: (66) 463-638

e-mail: titkarsag(pont)kjkg(kukac)gmail(pont)com